• Megjelenítés

uniós költségvetés

EU-pénzes csalások Magyarországon: reagált a Legfőbb Ügyészség az OLAF számaira

EU-pénzes csalások Magyarországon: reagált a Legfőbb Ügyészség az OLAF számaira

Ugyanazt a kedvező színben feltűnő eredményt, az uniós átlagot meghaladó vádemelési arányt emelte ki pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség, amit az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is érzékeltetett a minapi éves jelentésében. Emellett a Legfőbb Ügyészség arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években egyre kevesebb problémás uniós pénzes ügyben fordul hozzájuk igazságügyi ajánlással az OLAF, amelyek közül egyre több esetén már egyébként is zajlik itthon nyomozás.

Az OLAF szerint Magyarország csal a legtöbbet az uniós pénzekkel és az áfával

Az OLAF szerint Magyarország csal a legtöbbet az uniós pénzekkel és az áfával

Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.

Elismerték Brüsszelben: feladta a leckét az Orbán-kormány ultimátuma

Elismerték Brüsszelben: feladta a leckét az Orbán-kormány ultimátuma

A „kört kell négyszögesíteni” az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése során, hiszen a magyar kormány miatt egymással összeütköző elvárások vannak és ez a vita jelenti most a legnagyobb veszélyt a koronavírus miatti helyreállítási alap elindulására – ismerte el a Reuters mellett öt másik hírügynökségnek egyszerre adott interjújában pénteken Charles Michel, az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Addig nem ratifikálja a magyar parlament a koronavírus-válság enyhítésére létrejövő uniós helyreállítási alap szabályrendszerét, amíg a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nem egyeznek meg az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének lehetőleg minél gyengébb változatáról – ezt a zsarolásnak is beillő feltételt fogalmazta meg a magyar kormány az uniós tagállamok és az EP felé a Bloomberg információi szerint. Mivel az EP négy legnagyobb frakciója a minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert követeli és az ő jóváhagyásuk is kell a büdzsé rajtjához, miközben az Európai Bizottság még ebben a hónapban kijön a minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági vizsgálatával, garantált, hogy erről a témáról hatalmas viták lesznek a következő hónapokban, amelyek a 2021 utáni magyarországi EU-s pénzeket alapvetően érintik.

Nagyobb állami szerepvállalással masszívabb felpattanás jöhet Magyarországon

Nagyobb állami szerepvállalással masszívabb felpattanás jöhet Magyarországon

"Ha ebben a nehéz, de lehetőségekkel teli időszakban sikerül megteremteni az állami ösztönzők és a reálgazdasági igények találkozását, 2021-ben brutális beruházási boom jöhet, vele együtt pedig 4-5 százalékos helyett akár 7-9 százalékos visszapattanás. Magas hozzáadott értékű termelés és export: nincs más út, a kezdő lökést azonban az államnak kell megadnia a kellően ambiciózus vállalkozásoknak" - hangsúlyozza vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.

Végre kiderült, mennyit kapunk az EU koronavírus elleni eszközéből – Jól járunk vele?

Végre kiderült, mennyit kapunk az EU koronavírus elleni eszközéből – Jól járunk vele?

Hetek óta nem lehetett pontosan tudni, hogy a tagállamok szintjén végül mekkora támogatási összegekben állapodtak meg az EU-csúcson a vezetők annál az eszköznél, ami a koronavírus miatti helyreállítási alap legnagyobb tétele, de most a német parlament egyik dokumentumában felbukkant a számsor. Amellett, hogy ezt bemutatjuk, rögtön megvizsgáljuk azt is, hogy ez mit jelent az egyes országok gazdasági méretéhez, fejlettségi szintjéhez képest és azt is tisztázzuk, hogy mik a szabályok a pénz elosztása terén. Az biztos, hogy a magyar kormány háza táján sürgősen ki kell találni, hogy mire költsük ezt a hatalmas pénztömeget, igaz számos megkötés már eleve meghatározza az irányokat.

Rengeteg EU-s pénzt kapunk vasútfejlesztésre: átépítik a Déli pályaudvar alagútját, új Tisza-híd is lesz

Rengeteg EU-s pénzt kapunk vasútfejlesztésre: átépítik a Déli pályaudvar alagútját, új Tisza-híd is lesz

A mostani uniós ciklusban összesen 1300 milliárd forintnyi keret volt közlekedésfejlesztésre, míg a 2021-2027-es ciklusban csupán vasútfejlesztésre akár 2000 milliárd forint is elérhető lesz és ahhoz, hogy ezt a rengeteg pénzt időben le tudja kötni a kormány, most arról döntött, hogy 20 vasútfejlesztési projekt kellő előkészítésére 32 milliárd forintnyi támogatást ad – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményből. Ez a 20 projekt, köztük a Déli pályaudvar alagútjának átépítése, illetve egy új Tisza-híd, a 2000 milliárdos forrástömeg felét is lekötheti majd és Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (fenti képünkön) jelzése szerint az a kormány célja, hogy ezek 2022 elejére kellően elő legyenek készítve.

Palkovics: az új EU-pénzeknek már csak az egyharmadát költjük gazdaságfejlesztésre

Palkovics: az új EU-pénzeknek már csak az egyharmadát költjük gazdaságfejlesztésre

A 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló 52 milliárd eurónyi uniós forrás 33 százalékát gazdaságfejlesztésre, főként a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére szánja a kormány – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Lentiben a város felújított inkubátorházának avatásán.

Kevesebb kohézió, több Brüsszel – ami a 2021-2027-es magyar EU-pénzek mögött van

Kevesebb kohézió, több Brüsszel – ami a 2021-2027-es magyar EU-pénzek mögött van

Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.

A magyarok háromnegyede igent mond az Európai Ügyészségre az EU-pénzes korrupció visszaszorításához

A magyarok háromnegyede igent mond az Európai Ügyészségre az EU-pénzes korrupció visszaszorításához

A magyar lakosság döntő többsége szerint az uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol és még a kormánypárti szavazók 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Éppen emiatt a magyarok 76 százaléka támogatná az Európai Ügyészséghez csatlakozást, igaz ebben  a kérdésben a kormánypártiaknak csak 51 százaléka támogató hozzáállású, míg több ellenzéki pártnál ez 100 százalékos.

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.

Felfedte az Európai Tanács elnöke, mivel fenyegette meg Orbán Viktort és a többi vezetőt

Felfedte az Európai Tanács elnöke, mivel fenyegette meg Orbán Viktort és a többi vezetőt

Egy-másfél órákat „aludt”, bevetette a teraszdiplomácia minden eszközét, köztük egy frissen kapott asztalt és egy kőkeményen hangzó fenyegetést is Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, hogy össze tudja hozni a minapi EU-csúcson a történelmi jelentőségű megállapodást a 2021-2027-es költségvetésről és a helyreállítási alapról – fedte fel maga az elnök a Politicónak. Elárulta azt a kilenc trükköt, vagy inkább pszichológiai elemekkel masszívan átitatott tárgyalástechnikát is, ami elvezetett a sikerhez és bevallotta azt is, hogy csak viccelt azzal, amivel az EU-csúcs kezdetén tényleg megfenyegette az állami vezetőket.

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.

Elárulták a románok: tengernyi EU-pénzt kapnak Brüsszelből, amivel sokra vihetik

Elárulták a románok: tengernyi EU-pénzt kapnak Brüsszelből, amivel sokra vihetik

A lengyel kormány után ma a román államfő és a kormány tagjai is a sajtó elé álltak és elmondták, hogy mennyi EU-s pénzre számíthatnak 2021-től a most kialkudott feltételek mentén és milyen reform menetrendben gondolkodnak. Összesen 80 milliárd eurót tudnak majd felhasználni, a helyreállítási alapból 34 milliárd euró jut Romániának. Idehaza a kormány még nem árulta el, hogy pontosan mennyi pénzre számíthat az ország 2021-től. A Portfolio kalkulációink szerint bő 50 milliárd eurós keretről van szó, ami a magyar társfinanszírozással együtt 60 milliárd euró fölé is mehet, ha az összes hitelt is kéri a kormány a helyreállítási alapból.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Kiderült, mennyi EU-s pénzt harcoltak ki a lengyelek a maratoni csúcstalálkozón

A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility